Nyugodj békében “Aranyember”

Akár rossz napom is lehetne, mivel temetésen voltam.
Ki szeret temetésre járni- nyilván senki, én sem!
Amiért jobban megviselt ez a mai, az abból adódik, hogy nemrégen még Etyeken voltunk együtt és jó kedvűen énekelte: “Tanulj meg fiacskám komédiázni”!
Igen, igaz a dal: “Minden minden csak komédia” Ez most nagyon keserűvé sikeredett, amiatt, hogy nagyon váratlan volt.
Ha a halál lehetne szép, akkor ez szépség díjas lenne: ledőlt egy kis szunyókálásra és elaludt örökre! Nincs szenvedés, nincs fájdalom, nincs rosszullét. Alvás van és a család nagy fájdalma, ami kihatott rám is hiába gondolom, hogy hát igen 88 éves volt.
A búcsúztatóban azt mondta aki elköszönt Tőle:”úgy kéne éljünk minden napjainkat, mintha az utolsó lenne és örülnünk kéne minden nap, hogy még élünk.
Hideg volt, de kisütött a nap, mikor kivitték a koporsót a ravatalozóból és én elkezdtem; elkezdtem örülni a napsütésnek!
Nyugodj békében “Aranyember”