Este Füreden

Nagyon jó este volt a tegnapi Füreden.
Egy zenész mindent megtehet, csak a közönséget nem cserélheti le. Akár beismeri az előadó akár nem, van jó és van rossz közönség. Ebben az esetben küszködés, erőlködés lesz a vége.
Tegnap nagyon jó közönség volt. Úgy ment el a három óra, hogy észre se vettem!
Ilyen estét kívánok magamnak majd Montrealban és New Yorkban is! Ez nem nagy kérés, de nagyon fontos!
Mert nem magamnak hanem a vendégeknek szeretek muzsikálni!

Babona

Tizenhárom az “szerencsétlen” szám a babona szerint!
De nem lehet szerencsétlen szeptember tizenhárom, mert vasárnap Balatonfüreden a Karolina cukrászdában leszek este héttől. Mi lehet ebben szerencsétlen. Az idő kellemes lesz, a körülmények kitűnőek, a hangulatom is nagyon jó, /nem is hagyom hogy bármi elrontsa!/
Akkor találkozzunk 13-án vasárnap.

Füred és Tihany

Nagyon köszönöm mindenkinek aki eljött most vasárnap Füredre.
Remélem senki nem csalódott, én nagyon jól éreztem magam.
Hihetetlen aranyosak voltak a kis gyerekek, őszintén, csillogó szemmel néztek, és hallgattak, vagy csak mozogtak ritmusra.
Most 16-án csütörtökön ismét én leszek a Karolinában este nyolctól, azután 26-án és 30-án.
Tihanyban leszek a Karolina Fűszerkertjében, 17-18 szombat- vasárnap.
A fűszerkert, olyan mintha “Toscana” Tihanyba költözött volna, megfejelve azzal a látvánnyal amit a Balaton nyújt felűről.
A konyhája kitűnő, és az egésznek van egy fantasztikus hangulata.
Szóval ezeket a programomat ajánlom, /meg magamat/ a héten.

Mozgalmas hét

Az elmúlt hét kicsit mozgalmasabbra sikeredett mint gondoltam. Lehet, hogy többet vállalok mint kéne? Egy “baráti jó tanács”-ot kaptam, hogy lassítsak. Megfogadom!
Volt olyan, hogy déli egy órától egy születésnapi privát partin játszottam öt óráig. Innét Tokajba utaztam este nyolc után érkeztem meg és hajnali fél háromig egy borospincében játszottam. Utána a Hotelben aludtam majd délelőtt tizenegytől belemerültünk egy kis éneklésbe. Délután négyre érkeztem haza lefeküdtem és ötkor ébresztés után leindultam Balatonfüredre. Itt fél tizenkettőig játszottam. Nagyon jó hangulatú este volt. Alvás után visszamentem Tokajba ahol csak pihentem, fürödtem, szaunáztam és ettem. Egy keveset zongoráztam és indultam dolgozni a Kispipacsba. Soha nem a zenélés fáraszt, a “cuccolás” az a stressz, hogy a technika működik-e és az utazás ha sok a kilométer. Persze most nem panaszkodni akartam, hanem DICSEKEDNI.